Németország....én téged választalak



Hát.... Isten hozott a szívemben Németország....de miért is?



Hétfő délután fél öt.Ülök egy pléden a kutyámmal a Rosenauparkban, Nürnbergben.Szegény Wilsonnak egyelőre rabság az én szabadságom.Családi ház után beköltözni egy lakásba....nem érti szegény pára, miért nem szaladgálhat a többi kutyával. Csak nézem az embereket. Fotós vagyok...úgyhogy nálam szakmai ártalom a "kukkolás". Figyelem ahogyan az emberek vidáman beszélgetnek, sétálnak, jógáznak, vagy épp szülinapot ünnepelnek.És mosolyognak! Igen...mosolyognak!Hétfőn délután fél ötkor.Munka után is van kedvük hozzá.....és felemelt fejjel, egyenes háttal, határozott léptekkel mennek a dolgukra....Talán ez volt az első dolog ami annyira csábító volt mikor először jártam Németországban. Hogy az emberek vidámak,nyugodtak, közvetlenek, segítőkészek , nyíltak és rendkívül befogadóak.Tanultak a hibáikból és ez tiszteletre méltó.Sőt....követendő példa.




Elmúltam negyven éves, és majdnem elfelejtettem milyen őszintén mosolyogni.Letörölte az arcomról az őszinte mosolyt az ország ahol születtem. Elköltöztem, mert újra nevetni akarok, egyenes háttal és felemelt fejjel szeretnék sétálni az utcán. Kedves szavakat akarok hallani, panaszkodás helyett. Újra örülni az életnek.Egy színes kultúrában élni, ahol nem számít honnan jöttél, milyen színű a bőröd, melyik istenben hiszel, vagy kit szeretsz.Lehetőségeket akarok, demokráciát, megbecsülést. Kiszámíthatóbb jövőt a gyerekeimnek , esélyt egy kiegyensúlyozottabb életre. Kulturális kavalkádot és sokszínű társadalmat.Újra önmagam szeretnék lenni, korlátok nélkül.Kimondani amit gondolok. Mert soha nincs későn és a jövő mindig ma kezdődik.






boritakacs-photography
Bori Takacs


Ez vagyok én...az örök lázadó


Ovis koromban lázadtam a kötelező délutáni alvás és a tökfőzelék ellen.Kisiskolásként a Kincskereső kisködmön (ma sem értem miért kellett kilenc évesen kötelezően elolvasni egy ilyen szomorú könyvet...talán , hogy igazi sírva vigad a magyart neveljenek belőlünk....?) és a kötelező délutáni "választható " sportkör ellen. Középiskolás koromban pedig, mint szinte mindenki, a szüleim jóakarata ellen. Pedig minden...de minden ami vagyok, azt nekik köszönhetem. A kitartásomat, a jég hátán is megélek mentalitásomat...a jövő csak rajtad múlik hozzáállásomat,... azt, hogy segíteni jó, hogy mindenki megérdemel még egy esélyt, hogy ne ítélkezzek de járjak nyitott szemmel, vigyázzak a környezetre, szeressem az állatokat, mert lelkük van.....mind-mind nekik köszönhetem. Nekik köszönhetem, hogy akkor is higgyek a céljaimban, ha megvalósíthatatlannak tűnnek. Ha mindenki kinevet, vagy gúnyolódik. Ha ostobának néznek vagy irigykednek. És azt , ha hibázok, az sem baj, mert emberből vagyok.Szóval ...örülök, hogy ilyen szülőket kaptam a sorstól....függetlenül minden vélt vagy valós hibáiktól.



.Most pedig lázadok a rendszer ellen. Lázadok a hazám ellen, ahol nem vagyok "rendes" család a két gyerekemmel, mert elváltam. Lázadok a nőket ért hátrányos megkülönböztetés ellen, mert nem csak a konyhában, vagy a szülőszobán van helyünk a népesség gyarapításának céljából, hanem lenne helyünk a politikában,gazdasági területen vagy tudományos szakágakban is ... egyenlő bérezésért.....Lázadok a nevetséges fizetések ellen.Lázadok a főispánok és oligarchák országa ellen ahol, úgy érzem sajnos nincs jövőnk....Viszont most kicsit önző módon lázadok...magamért és a gyerekeimért..egyszerűen elmegyek onnét, ahol nem jó nekünk,ahol nem látnak szívesen. Magyar vagyok és a szívemet életem végéig megdobogtatja a piros-fehér-zöld színű zászló vagy a magyar Himnusz. De nincs tovább.Elfáradtam szomorúnak lenni.




Ezt a blogot annak ajánlom, aki Németországba való költözést fontolgat, akár hasonló, akár más okokból.

Azért indítom útjára ezt a blogot, a hosszú és kissé unalmas bemutatkozásom után, hogy megosszak minden fontos és hasznosnak vélt információt, tippet, ötletet és tapasztalatot azokkal, akik hasonlóan hozzám, elköltöznének Magyarországról Németországba. Megismerhetitek a német kultúrát,a mindennapokat,pozitív és negatív oldalát az országnak...mert itt sincs kolbászból a kerítés.. a hivatalos ügyek intézésétől a szórakozásig mindenről tájékoztatlak benneteket.Mindenről, ami fontos lehet, ha úgy döntötök, hogy itt folytatnátok az életetket.



191 megtekintés0 hozzászólás